2012. október 2., kedd

I love this shit

Már órák óta szenvedek, hogy sikerüljön összekapcsolni a Youtube csatornámat és az AdSense fiókomat, hogy csordogáljon néhány dollár a számlámra, de én mindig megtalálom a lehető leglehetetlenebb hibákat, hogy valami miért ne működjön... De akkor se fog rajtam kifogni ez a szemétláda.
A másik fontos bejelenteni való pedig, hogy Dóri agyfaszt kapott, pedig csak 2 napot járt a suliba, persze ki tudja lehet én vagyok ennyire kiakasztó, de jobb szeretném, ha inkább a suli lenne az, ha már választani lehet a kettő közül. Gondolom előbb-utóbb látni is fogja amit ide írok szóval akár cenzúrázhatnám is a véleményem, de hát miért tenném? Ez az én blogom azt írok ki, amit akarok és vállalom a véleményem mindenki előtt is. Szóval a fiúkat szeretem, igen buzi vagyok. Komolyra fordítva a szót ha nagy általánosságba kéne beszélnem, akkor az lenne az első, amit kérdeznék minden kedves mai tinitől, kik annyira meg vannak fáradva az iskolában: MI A LÓFASZ VAN VELETEK EMBEREK? Ülni kell egy kibebaszott padba és nem aludni esetleg jegyzetelni és visszamondani a dolgokat. Mi a francot vártok a jövőtől, ha már egy tetves gimnázium is kikészít? Ha már egy "érettségire való felkészüléstől" vért hugyoztok reggelente? Úgy kezelik szinte az iskolát, mintha valami kivégzésre mennének reggelente, és minimum a fél karjukat vágnák le ha kapnak egy rossz jegyet valamiből. És az érettségi? Mégis mi a fene van a mai fiatalsággal, ha már nem lehet otthon ülni egész nap és a Facebookon lógni vagy a haverokkal inni, baszni, drogozni, akkor máris olyan ideggörcs kapja el őket, hogy napokig sírnak és öngyilkosok akarnak lenni, vagdossák magukat és a drogokba keresik a kiutat? Mégis mi lesz ezekből az emberekből, amikor majd nem csak ülni kell az iskolában, hanem ne adj Isten munkahelyen produkálni valamit, egyáltalán mihez fognak érteni, ha már a suliba beletörik a foguk? Én csak abból tudok kiindulni, amit hallottam és lehet pont eltorzult forrásaim vannak (Dóri, Kitti, Mónika) mert én tőlük úgy vettem le, mintha ezen az egész érettségi mizérián múlna az egész jövőjük és ez olyan kurva nehéz lesz teljesíteni, hogy jaj. Persze vegyük, hozzá, hogy Dóri és Kitti mondhatni szuper érzékenyek, bármire szinte így nem csodálom ha erre is, Mónika meg szimplán egy idióta. És persze vegyük hozzá, hogy lányok, nem mintha bármi rosszra kéne gondolni, de azért valljuk be én fiút nem láttam még ennyire fosni valamitől, ami a tanulást illeti. Persze nem azt mondom én is annak idején elég nagy nyomás alatt éltem, de igazából... na mindegy hosszú lenne, az érintettek tudják. Végül is mit számít az érettségi? Továbbtanulásban van szerepe a pont számításban és itt vége is, mert ENNYI, a büdös életbe senkit nem fog érdekelni, hogy te mondjuk matekból hányast írtál még én se emlékszem rá. Álláskeresés közben, annyi áll az önéletrajzban, hogy "iskolák" senkit nem érdekel hányas lett az érettségid :D Arról nem is beszélve, hogy a mai világba kitörölheted az érettségiddel a seggedet vagy elmehetsz vele pénztárosnak vagy butikba eladónak és ekkor jöhetnek az élet nagy mesterei, akik a mellkasukat verik és őrjöngenek, hogy hát az ő ismerősük így meg úgy keres ennyi meg annyi sok pénzt havonta érettségivel, igen ám, de valamihez mégis csak érteni kell, egy érettségi még semmire se bizonyíték, ami pedig nevetséges még a szakmunkások is megszerzik az érettségit, pedig valljuk be nem ők  teremtés koronái legalábbis agyban biztosan nem és még nekik is sikerül, és nekik még lesz szakmájuk is, amivel egyből el tudnak helyezkedni ha dolgozni akarnak a suli után, de egy gimnazista túl sokat nem választhat, vagy tovább tanul vagy tovább tanul, mert attól, hogy lesz egy töri érettségid még nem leszel történész. Összegezve annyit üzennék a fiatalságnak (olyan lettem, mint régen a nálam idősebbek, mert ők is ezt mondogatták nekem mindig, úgy látszik, ehhez meg kell érni) ÖRÜLJETEK NEKI, hogy iskolába járhattok és tanulhattok, mert ez az utolsó hely, ahol még nem szarnak magasról az ember fejére, ezután jön a tényleges rideg valóság, amikor majd hónapokig szophattok, hogy egyáltalán elkezdhessetek dolgozni... de ez már egy másik történet.
Egy kissé eltértem a témától így utólag elolvasva visszatérve a jelenlegi helyzetre, ami engem ebből az egészből érint az annyi, hogy tényleg sajnálom Dórit, ismerem annyira, hogy tudom mennyire érzékeny a lelke bármiféle negatív hatásra szóval megpróbálok nem haragudni rá emiatt a ne beszéljünk semmiről dolog miatt, gondolom maga miatt van, és valóban nem hinném, hogy én ebben segítséget tudnék nyújtani neki, mert tényleg nem értem, nem tudom felfogni, mit kell egy szaros gimnáziumon ennyire véresen komolyan venni főképp, ha még a továbbtanulást se tervezi, de legkevésbé azt nem értem, mi képes egy embert ennyire kikészíteni pár nap iskola alatt, hogy odáig jusson ne beszéljünk. Sose fogom megérteni, mivel én nem ő vagyok és ő se én és teljesen másképp látjuk a dolgokat. Mindenkinek lehetnek rossz napjai remélem neki is ez most ilyen, nem akarok nagyon ezzel tovább agyalni, hogy mi lesz ha nem javulna a helyzet egyelőre optimista maradok és azt próbálom elhitetni magammal, hogy ez egy átmeneti állapot nála. Hosszú távon nem tudom még mit csinálnék, nagyon hiányzik, na tessék csak ott motoszkál bennem a kevésbé pozitív világnézet is.

Az igazság az...

hogy nincs igazság
hogy aggódok a szakdogám miatt
hogy félek nem vagyok elég okos
hogy azt hiszem nem vagyok elég jó
hogy nem vagyok túlságosan biztos magamban
hogy remélem jól sikerült elmagyaráznom a matekot
hogy szeretném ha tudnék másoknak segíteni
hogy hiányzik az, amit sose kaphattam meg a családomban
hogy zárkózott vagyok
hogy Józsi itt hagyta a pulóverét
hogy utána viszem Dórival :D
hogy éhes vagyok
hogy éhezem
hogy sokszor fekszem le éhesen este
hogy talán túl sokat túlzok
hogy szeretem

Mindenki az igazságot keresi, én adok nektek párat, lehet válogatni :D

2012. október 1., hétfő

My body is a cage

Megfolyt a szabadság? A munka szabaddá tesz? Az elme lebilincsel.
Igazából nincs semmi bajom, de olyan jól esett ezeket leírni. Ha teljesen ki szeretném magamat fejezni, akkor elképzelek egy zavaros vizet, amin ha lehetséges legyenek jó nagy hullámok, amik a sziklákhoz csapódnak, megtörik a csendet és habzani kezd a víz, a halak már nem úszhatnak benne, mert túl veszélyes, de a morajlása mégis megnyugtat, a sziklák alatt rákok élnek és tengeri alga tapad a falukra, amire ha rálépsz könnyedén elcsúszhatsz és szétloccsanhat a fejed a kemény sziklán a víz pedig vörösleni fog, eközben két rák azon vitázik, melyikük uralja az új lyukat a felszín alatt. Senki nem gondolná, de az itteni sziklák, amikhez a nap minden percében hullámok verődnek és egész életük alatt csak ütlegelik őket a hullámok nem mehetnek sehova, nincs választásuk és mégis több emberöltőn át büszkén állják a megpróbáltatásokat  persze egy idő után bizonyára elkopnak, de még egy ilyen egyszerű valami is kitartóbb mint bármelyik ember a világban.

2012. szeptember 29., szombat

Mit mondhatnék? Nagyon durva? Próbálom kerülni a kliséket de egyszerűen lehetetlen feladat, báárcsak örökké ilyen boldog lennék ....

2012. szeptember 28., péntek

A két robot

A két robot ejtőernyővel száll le a magasból egy számegyenesre amin meg kell találniuk egymást úgy hogy csak jobbra, balra léphetnek és a skip és goto utasítást ismerik...
Szóval újabb akadályt sikerült leküzdeni és töretlenül bár anyázva török előre a programozás vad dzsungelében macheteval a kezemben. Fogjuk fel úgy, hogy most értem a 3. lépcső fokra, ahonnan már kínos a zuhanás :D
Letoltam 2 HC-t és iszonyatosan skillesnek érzem magam most emiatt - na ezt érti bárki is? - nem baj én igen!

2012. szeptember 27., csütörtök

Ki-derül

Informálódtam és világrengető infókhoz jutottam, ellopták Dominik tesizős pólóját, mégis kinek kellene egy izzadt szakadt tesi póló? Fejlődik az ország! Van egy ezresem és rajta egy felirat "30" . Holnap vagyis fél óra múlva ma interjúra megyek, bár ez olyan hivatalosan hangzik, miért nem hívják csak beszélgetésnek vagy megbeszélésnek vagy ki tudja minek? Jól sikerült ezek szerint a C-s beugró teszt ezek szerint nem vagyok reménytelen, bár ezt eddig is tudtam, csak talán mások nem.
Office új rész, Revolution új rész és még mindig nem volt se időm se elég elszántságom, hogy megnézzem valószínű majd vasárnap környékén, de nem is értem csak úgy kifolyik az idő a markomból.
Kanadáról álmodtam egyik nap, vagyis ból nem ról, mert ott voltunk Dóri és Én és a nagybátyámék is és úsztam azt hiszem az jót jelent, mert szeretek úszni és voltak hullámok is meg egy nő, aki a nadrágomba kapaszkodva csimpaszkodott rajtam és angolul beszéltem álmomba és láttam Kamillát is és Dávidot is, aki nem is ő volt, mert, amikor megfordult egy duci kíni gyerek volt, aki úgy nézett ki, mint egy panda :D
István az angol tanár is nagyon pozitív dolgokat mesélt a helyről, nem is néztem volna ki belőle, hogy neki is ez a kedvenc országa és ha tehetné oda utazna, persze gondolhattam volna hova máshova valahogy hasonlít rám részben, ezek szerint ebben is az ízlése. Na mindegy lassan aludni kéne, holnap pedig minden kiderül és mindenki derül... HAHAHA

2012. szeptember 20., csütörtök

~Ne fűzzünk hozzá nagy reményeket~

Domi mondta ezt, a matek dolgozatával kapcsolatban, eléggé elbaltázhatta, mert ritkán látni tanulni, de most épp matekozik ez magamból kiindulva azt jelenti, hogy előre készül a javításra.
Holnap újra NNG és egy újabb teszt, ezúttal c-ből, magam is meglepődöm milyen gyorsan túltettem magam a csalódás mind a 7 szakaszán. (nem tudom mennyi van, de a 7 olyan hihető számnak hangzik) Ha nem sikerül valószínűleg szomorú leszek újra 1 napig, ha meg igen, akkor lehet egy életen át :D
Nem mellesleg megutáltam a filmeket, a horror filmeket legalábbis egészen biztosan, túl sokat láttam már és mind egy kaptafára íródnak, de igazából mostanában más műfajú filmeket se szoktam nézni -most jut eszembe, ma úgy emlékszem jön az első Office rész- szóval valami ilyesmi. Megettem 6 zsömlét, illetve fél zsömlét szóval összesen 3 egész zsömlét csak kinyögtem. Lekváros volt és jól csúszott, mivel 3 napja csak mirelit pizzát eszem ebédre jól esett a változatosság, persze felmerülhet a kérdés, hogy ez mégis ki a francot érdekel, de úgy fest nem tudom abbahagyni ezt a remek körbejegyzést (új szavakat alkotok, mától a körbejegyzés alatt az olyan bejegyzést értjük kedves gyerekek, amiben az ember elindul egy pontból és addig halad és írja le a maga körüli eseményeket, amíg ki nem törik a nyaka és 360 fokos fordulatot nem tesz). Mivel tegnap kicsit a szokottnál is szarabb kedvem volt, Dóri próbált jobb kedvre deríteni, látszólag eredménytelenül, látszat alatt viszont fogalmam sincs talán magamtól is jobban éreztem volna magam talán nem, sose derül ki, viszont úgy tűnhet mintha nem igazán lennénk egymásra hatással legalábbis rövid távon semmiféleképp, aztán, hogy mi változik a felszín alatt a gondolatok szintjén mégis ki tudhatja, én igen, más viszont nem vagy fordítva. Felmerült egy újabb pénz kereseti lehetőség, gyerek felügyelet (olyan komolyan hangzik, mint valami rendőrségi szerv) egész jó lehet, hétvégénként estefelé kéne vigyázni 2 pulyára persze jó pénzért a hátulütő csak az, hogy így is alig van mód, hogy Dórival találkozzak, ha még ezeken a napokon se lesz rá, akkor kissé megcsappan majd a nem virtuálisan eltöltött idő szóval mindennek megvan a sötét oldala is, a másik oldalról viszont eléggé könnyen szerzett pénz lenne. Angol fele jövet-menet hallgattam a frissen felvett tegnapi előadást, nagyon jó, nem is értem eddig, hogy nem jutott az eszembe, persze elvileg ilyet nem lehetne csinálni, de hát ennyi bűnözés belefér az életembe. Józsi amúgy dolgozik a hétvégén is, amin kicsit meglepődtem, mint kiderült középiskolás tanárokat tanít c# használatára, nem lehet rossz én is szívesen vállalnék ilyet, persze felmerül a kérdés bennem, ha már hétköznap is dolgozok/suliba járok és még hétvégén is, akkor mikor kapcsolódik ki az ember? Jó dolog a pénz és még jobb ha több van, de ha alkalmam se lenne elkölteni az mire lenne jó? Na jó attól talán nem kell félnem, hogy nem tudnám mire költeni, de azért nem szeretnék 7/7 dolgozni, 7/7 ről jut eszembe, amikor régen 7/7 WoWztam és ezzel körbe is értünk, mert most is fel van töltve az accom, persze nem jelenti azt, hogy minden este kötelezően ott ülnék, valahogy érettebb lettem már ettől és tényleg csak kikapcsolódásképp ülök oda, amikor épp időm van és nincs jobb dolgom, persze az ember észreveszi magán az árulkodó jeleket, amikor hívják valahova és egy pillanatra megtorpan, hogy menjen e vagy maradjon otthon játszani, de szerencsére már benőtt a fejem lágya úgy ahogy viszonylag szóval nem félek. Azt hiszem ez lett életem egyik leghosszabb bejegyzése (micsoda sekélyes életem lehetett eddig mi?) és most pedig irány tanulni, mert holnap megmérettetés következik, ja holnapról jut eszembe, úgy volt és gondolom még most is van, hogy Dóri itt alszik, egy kicsit elbizonytalanodtam a dologban, mert mostanában egy kicsit mintha változna a viszonyunk betudható ez, hogy egész múlt héten haldokoltam és annak, hogy ő suliba jár minden hétköznap. Nem mondanám, hogy rossz a viszonyunk, inkább szokatlan, mert Nyáron nem ehhez szokott az ember és őszintén szólva hiányolom a hosszasabb chateleseket is, amik mostanában mennek eléggé felszíneseknek tűnnek, de hát ha ennyire van idő és motiváció, akkor ezzel kell beérni.