2013. május 25., szombat

elkószált lelkek
magányos testbe zárva
mindenkinek fáj

kilyukadni fáj
ha valaminek vége
eltűnik minden

Hurt

http://www.youtube.com/watch?v=3aF9AJm0RFc
Elmegy a Nap, az utolsó sugár is elfut előlem
futok utána, loholok, követem, de nem tudom merre megy
megtört a fény bennem és elönti a sötétség
bármerre nézek mindent elfed a homály és a magány
egyedül csapódok a szikláknak, mert hullám vagyok én vagyok a tenger
senki se akkora mint én mégis minden kis csepp bennem él
az összeset megsiratom, mindegyik elhagy egyszer

A lábam egyszerre kopik a nyelvemmel, visszacsap
a szívem kiszakad, felrobban az agyam
a gondolatok ölnek meg és a szívem adja ki a parancsokat
egy halálos gépezet vagyok, saját magam vagyok saját magam ellensége
gond a gondolat, mindig is gond volt és mindig is az lesz
A  lelkem szabadságért sír a szívem folyamatosan üti
A testembe zártak örökre, rabságban él a szellem láncok tartanak itt
a kulcsokat eldobtam, mert én választottam ezt a börtönt.

2013. május 22., szerda

A szomorú nap, amikor többen nézik ezt a blogot, mint a kritikust :(

Ha volna két életem

http://www.youtube.com/watch?v=7ygMp7ZBAdc
Idő kellett, hogy beérjen ez a dal, most már többet mond, mint bármikor korábban. Gyereknap lesz és mivel egyik felem gyerek jutalomból nem megyek angolra, mert utálom :D

2013. május 20., hétfő

centrifuga

Mintha már nyár lenne, és hetek óta tartana, a szombat, az esték, az egész napos szabadság és minden, és a tudat, hogy holnap mindennek vége, mert kezdődik újra a munka, mindent elront. Kecske Dóta Powaqquatsi

2013. május 13., hétfő

2013. május 11., szombat

Domi

Nem is értem, hogy a saját testvérem miért nem utált még meg? Még jobb kérdés vagy felismerés: van testvérem? Csak az ugrott be, amikor még kisebb volt és órákon ült mellettem és nézte, ahogy játszottam a géppel. Persze elrondítja a szépet az a mérhetetlen szemétség, amit kapok tőle, és egy lapáttal rátesz az a gyűlölet, amit a szülők generáltak közöttünk a versenyhelyzet folytán. Ha ezeket lehámoznám azt mondanám van testvérem, akit jelen állás szerint úgy kezelek, mint valami ismeretlen idegent, akivel egy fedél felett élek. Túl nagy a korkülönbség mondhatni és azt hiszem késő lenne elkezdeni bármit is, túl sok befektetés a valószínűleg nagy semmibe.. Ha le szeretném bontani, akkor egy héten annyit beszélek vele, amíg kisétálunk a buszhoz a közös angol óra miatt. Őszintén eddig azt hittem haragszom rá, mert jobb mint én angolból, de rájövök, hogy csak István játszik rá, mint, ahogy arra is rájöttem ma, hogy lassan csak egy agresszív állatot látok benne és nem azt a kedves Istvánt  mint anno  egyszerűen nem élvezem az órákat, amióta ilyen előttünk és már inkább húzódok a Domi felé a székben is és alig nézek rá, mert képtelen vagyok. Félelmetes és azt látom mintha le se szarná az egészet, már bocsánat, de én is tudok egy laptop előtt olvasgatni és kiadni feladatokat bárkinek, én nem is értem miért fizetek ezért. Persze magamtól lehet nem foglalkoznék még ennyit se az egésszel, de azt hiszem elértem arra a szintre, amikor az ő személye már inkább hátráltató erő mintsem segítség ahhoz, hogy nyelvvizsgát szerezzek. "azok a részegesek, amikor berúgnak  megy az rtl-en, fordítok ez azt jelenti, hogy a Másnaposok csak Pityuka agya, hogy is mondjam... mintha megzápult volna az évek folyamán. Sok itt az István, Pityu, Pityuka már azt se tudom épp kiről írok, vagyis most még tudom, de ha én is ilyen leszek mint pityuka,... hát nem akarok olyan lenni. de már olyan se, mint István, azt hiszem elvesztettem a példaképeimet, vagyis csak egyet, mert a Pityu sose volt az inkább csak antipéldakép, de esküszöm egyre több agresszív hasonlóságot tudok felfedezni köztünk. Végül csak sikerült befejezni ezt a videót is, ez lenne Dóri ajándéka, hát nem épp olyan lett, mint a fejembe, utálom, hogy a fejembe mindig minden ezerszer jobb, mint a valóságba és nincsenek meg a kellő eszközeim vagy tudásom, hogy megvalósítsam, amit szeretnék.