Minden mint mondtál egy perc alatt elveszed
Szívem vérzik szemembe könny csordul
Hogy tehetted ezt?
Gyermek voltam, mindent elhittem
Mi legszentebb volt osszetorted, elvetted az életem
Te voltál mindenem de hátba szúrtal
Hogy tehetted ezt?
Szavaid töröltem de hangjuk sikít a fülembe azóta
Nem szűnik a fájdalom, nem szeretsz talán sose szerettél
Mindennel hangosabb a bánat most bennem
Hogy tehetted ezt?
Életem kezedbe adtam, megbíztam benned, te megis elarultál
Osszetorted lelkem, belém tapostál, nem teheted ezt!
En se vagyok Bárány megse mondom amit te
En igaz voltam de te a szemembe hazudtál?!
Hogy tehetted ezt?
Meghalt a legjobb barátod? Az ember, aki te voltál?
TE ÖLTED MEG!
Hogy tehetted ezt?
Álmaim voltak, közös álmaim, te elvetted őket!
Azt mondtad szeretsz, de ekora fájdalmat ellensegednek sem adsz
Belém rugsz, megbantasz, a baj csak az, hogy en eközben is szeretlek
Akkor is szeretlek ha te nem, mindig is szeretlek
Szavaid még mindig kínoznak, ütnek, vernek, belül égetnek
Annyira éget, higy arcomon a köny se hűt már nem vigasz a magányra
Belül üres lettem, kitépted magad, talán nem volt elég jo neked itt
Hogy tehetted ezt?
Nélküled magányos voltam, egyedül jártam
Mikor rad találtam jöttem ra mennyire egyedül voltam eddig.
Nem kérhetem, hogy maradj, nem kérhetem, hogy szenvedj, azt szeretnem, ha te is boldog lehetnél olyan, mint amilyen en voltam veled
Lehet nem láttam a lila felhők mögül, hogy te szenvedsz, sajnálom ha így volt
Miért nem szóltál előbb?
Hogy tehetted ezt?
Szemembe ég az arcod, hangod fülembe duruzsol, szavaid szívem szurkálják
Talán nem erdemeltem ezt, talán igen?
Elárulva érzem magam, gyermek kit magára hagynak lelkemben
Örökké emlékszem majd rád, miért kell megölni saját magunkat?
Hogy tehetted ezt?
A kérdés melyre a válasz talán egyszerűbb mint hinném.
Talán te mar rég nem voltál boldog, észre kellett volna vennem!
Hogy tehettem ezt?
Ha igazán barátok lettünk volna sose jártunk volna
Ha igazán szerettél volna sose hagytal volna magamra
Ha igazán szeretlek most magadra kell hogy hagyjalak?
Ha igazán barátod vagyok nem tagithatok?
Ez az a perc mikor eldől magamat vagy Téged szeretlek e jobban?
Ha magamnak bánatot, neked örömet szerezhetek?
Így születnek a nagy döntések? Ettől lesz valaki érett?
Kis tettek is nagyok lehetnek ha melyről jönnek
Megnyugvást szeretnek neked, hálám jeléül, mindazért amit neked köszönhetek, ami mind te vagy, te voltál, es te leszel
Most nem lehetek önző es nem dönthetek helyetted, Te tudod mi a jo neked
Nekem az a jo, ha Te épségben vagy
Es ezért romokba taszitom magamat
Nem vagyok se hős se mártír, csupán valaki, aki rájött, hogy ha valaki igazán fontos neki, akkor áldozatokat kell hoznia, meg akkor is, ha az fájdalmas meg akkor is ha megfullaszt a könny meg akkor is ha most nem értem es meg akkor is ha ő mar nem szeret, egyszer szerettél talán de ha nem is en akkor is, nem feltételhez kötött nehéz lezárni valamit, aminek sose gondoltam hogy vége lehet
Nehéz olyan jövő elé kiállni amiből hiányzik valaki
Nehéz élni nélküled, es létezni meg nehezebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése