Már órák óta szenvedek, hogy sikerüljön összekapcsolni a Youtube csatornámat és az AdSense fiókomat, hogy csordogáljon néhány dollár a számlámra, de én mindig megtalálom a lehető leglehetetlenebb hibákat, hogy valami miért ne működjön... De akkor se fog rajtam kifogni ez a szemétláda.
A másik fontos bejelenteni való pedig, hogy Dóri agyfaszt kapott, pedig csak 2 napot járt a suliba, persze ki tudja lehet én vagyok ennyire kiakasztó, de jobb szeretném, ha inkább a suli lenne az, ha már választani lehet a kettő közül. Gondolom előbb-utóbb látni is fogja amit ide írok szóval akár cenzúrázhatnám is a véleményem, de hát miért tenném? Ez az én blogom azt írok ki, amit akarok és vállalom a véleményem mindenki előtt is. Szóval a fiúkat szeretem, igen buzi vagyok. Komolyra fordítva a szót ha nagy általánosságba kéne beszélnem, akkor az lenne az első, amit kérdeznék minden kedves mai tinitől, kik annyira meg vannak fáradva az iskolában: MI A LÓFASZ VAN VELETEK EMBEREK? Ülni kell egy kibebaszott padba és nem aludni esetleg jegyzetelni és visszamondani a dolgokat. Mi a francot vártok a jövőtől, ha már egy tetves gimnázium is kikészít? Ha már egy "érettségire való felkészüléstől" vért hugyoztok reggelente? Úgy kezelik szinte az iskolát, mintha valami kivégzésre mennének reggelente, és minimum a fél karjukat vágnák le ha kapnak egy rossz jegyet valamiből. És az érettségi? Mégis mi a fene van a mai fiatalsággal, ha már nem lehet otthon ülni egész nap és a Facebookon lógni vagy a haverokkal inni, baszni, drogozni, akkor máris olyan ideggörcs kapja el őket, hogy napokig sírnak és öngyilkosok akarnak lenni, vagdossák magukat és a drogokba keresik a kiutat? Mégis mi lesz ezekből az emberekből, amikor majd nem csak ülni kell az iskolában, hanem ne adj Isten munkahelyen produkálni valamit, egyáltalán mihez fognak érteni, ha már a suliba beletörik a foguk? Én csak abból tudok kiindulni, amit hallottam és lehet pont eltorzult forrásaim vannak (Dóri, Kitti, Mónika) mert én tőlük úgy vettem le, mintha ezen az egész érettségi mizérián múlna az egész jövőjük és ez olyan kurva nehéz lesz teljesíteni, hogy jaj. Persze vegyük, hozzá, hogy Dóri és Kitti mondhatni szuper érzékenyek, bármire szinte így nem csodálom ha erre is, Mónika meg szimplán egy idióta. És persze vegyük hozzá, hogy lányok, nem mintha bármi rosszra kéne gondolni, de azért valljuk be én fiút nem láttam még ennyire fosni valamitől, ami a tanulást illeti. Persze nem azt mondom én is annak idején elég nagy nyomás alatt éltem, de igazából... na mindegy hosszú lenne, az érintettek tudják. Végül is mit számít az érettségi? Továbbtanulásban van szerepe a pont számításban és itt vége is, mert ENNYI, a büdös életbe senkit nem fog érdekelni, hogy te mondjuk matekból hányast írtál még én se emlékszem rá. Álláskeresés közben, annyi áll az önéletrajzban, hogy "iskolák" senkit nem érdekel hányas lett az érettségid :D Arról nem is beszélve, hogy a mai világba kitörölheted az érettségiddel a seggedet vagy elmehetsz vele pénztárosnak vagy butikba eladónak és ekkor jöhetnek az élet nagy mesterei, akik a mellkasukat verik és őrjöngenek, hogy hát az ő ismerősük így meg úgy keres ennyi meg annyi sok pénzt havonta érettségivel, igen ám, de valamihez mégis csak érteni kell, egy érettségi még semmire se bizonyíték, ami pedig nevetséges még a szakmunkások is megszerzik az érettségit, pedig valljuk be nem ők teremtés koronái legalábbis agyban biztosan nem és még nekik is sikerül, és nekik még lesz szakmájuk is, amivel egyből el tudnak helyezkedni ha dolgozni akarnak a suli után, de egy gimnazista túl sokat nem választhat, vagy tovább tanul vagy tovább tanul, mert attól, hogy lesz egy töri érettségid még nem leszel történész. Összegezve annyit üzennék a fiatalságnak (olyan lettem, mint régen a nálam idősebbek, mert ők is ezt mondogatták nekem mindig, úgy látszik, ehhez meg kell érni) ÖRÜLJETEK NEKI, hogy iskolába járhattok és tanulhattok, mert ez az utolsó hely, ahol még nem szarnak magasról az ember fejére, ezután jön a tényleges rideg valóság, amikor majd hónapokig szophattok, hogy egyáltalán elkezdhessetek dolgozni... de ez már egy másik történet.
Egy kissé eltértem a témától így utólag elolvasva visszatérve a jelenlegi helyzetre, ami engem ebből az egészből érint az annyi, hogy tényleg sajnálom Dórit, ismerem annyira, hogy tudom mennyire érzékeny a lelke bármiféle negatív hatásra szóval megpróbálok nem haragudni rá emiatt a ne beszéljünk semmiről dolog miatt, gondolom maga miatt van, és valóban nem hinném, hogy én ebben segítséget tudnék nyújtani neki, mert tényleg nem értem, nem tudom felfogni, mit kell egy szaros gimnáziumon ennyire véresen komolyan venni főképp, ha még a továbbtanulást se tervezi, de legkevésbé azt nem értem, mi képes egy embert ennyire kikészíteni pár nap iskola alatt, hogy odáig jusson ne beszéljünk. Sose fogom megérteni, mivel én nem ő vagyok és ő se én és teljesen másképp látjuk a dolgokat. Mindenkinek lehetnek rossz napjai remélem neki is ez most ilyen, nem akarok nagyon ezzel tovább agyalni, hogy mi lesz ha nem javulna a helyzet egyelőre optimista maradok és azt próbálom elhitetni magammal, hogy ez egy átmeneti állapot nála. Hosszú távon nem tudom még mit csinálnék, nagyon hiányzik, na tessék csak ott motoszkál bennem a kevésbé pozitív világnézet is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése