Megfolyt a szabadság? A munka szabaddá tesz? Az elme lebilincsel.
Igazából nincs semmi bajom, de olyan jól esett ezeket leírni. Ha teljesen ki szeretném magamat fejezni, akkor elképzelek egy zavaros vizet, amin ha lehetséges legyenek jó nagy hullámok, amik a sziklákhoz csapódnak, megtörik a csendet és habzani kezd a víz, a halak már nem úszhatnak benne, mert túl veszélyes, de a morajlása mégis megnyugtat, a sziklák alatt rákok élnek és tengeri alga tapad a falukra, amire ha rálépsz könnyedén elcsúszhatsz és szétloccsanhat a fejed a kemény sziklán a víz pedig vörösleni fog, eközben két rák azon vitázik, melyikük uralja az új lyukat a felszín alatt. Senki nem gondolná, de az itteni sziklák, amikhez a nap minden percében hullámok verődnek és egész életük alatt csak ütlegelik őket a hullámok nem mehetnek sehova, nincs választásuk és mégis több emberöltőn át büszkén állják a megpróbáltatásokat persze egy idő után bizonyára elkopnak, de még egy ilyen egyszerű valami is kitartóbb mint bármelyik ember a világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése