Éld túl a mát, éld a jövőt

Sokat gondolok a jövőre, főleg mióta boldogtalannak érzem magam a jelenben, mióta az lett a legnagyobb célom, hogy túléljem a jelent, az adott napot. Csak az a gond, hogy ez a küzdelem minden nap újraindul, én bevallom azt gondoltam eddig, hogy a munkahelyről majd, boldogan fogok kilépni az ajtón, elégedetten vagy tudom is én, de pozitívan az a lényeg és örömmel jövök majd haza egy olyan helyre, ahol jól érezhetem magam, ahol boldog vagyok, ahol szeretet ölel majd körbe, de a valóságban semmi se ilyen az a helyzet, nem jövök ki boldogan, persze örülök, hogy vége az adott napnak, de facsarú képpel lépek be a lakásba, ahol semmiféle megértésre vagy tudom is én mire nem számíthatok, ők nem szeretnek, bevallom én is közömbös vagyok velük, sőt inkább már-már ellenséges. Milyen lehetőségeim vannak? Beszélhetek Dórival telefonon vagy írhatok neki, esetleg találkozhatok, ha nagyon úgy van, de az igazság az, hogy neki is megvan a saját baja, a tanulás például, ami mellé ezek a dolgok nem férnek be igazán vagy nem annyira, mint amennyire szeretné az ember. És mégis ennek így mi az értelme? Egyszerűen rossz a hangulatom, nem látom a fényt az alagút végén, mikor vagy mitől lenne ez jobb? Legyenek barátaim a munkahelyen? Olyanok úgy se lennének, mint Dóri. Szerettessem meg magam itthon? Esélytelen és képtelenség. Költözzek el? Akkor még ennél is jobban egyedül lennék. Várjak, amíg Dóri végez a sulival, és utána hátha több ideje lesz? A sok tervezés, a jövőt illetően annyira csábítóan hangzik, egy otthon, ahova hazamenve Te várnál engem, ahova szívesen mennék, de annyira nehéz a jelen, nehéz erre várni és  legrosszabb az egészben, hogy mélyen ott lapul az emberben, hogy mi lesz, akkor ha ebből nem lesz semmi? Ha bármi közbejön? Ez az egész Kanadás dolog is, őszinte leszek, hogyan? Szerintem Kittitől 1 hetet nem voltál még távol, mi lesz ha pár nap után inkább visszacsinálnád az egészet? Vagy ugyan ez érvényes lehet, akár a közös albérletre is. És akkor én mit fogok csinálni? Ott fogok állni egyedül mindennek a közepén? Annyira sok minden van, amit még nem gondoltunk át rendesen, olyan sok buktató, de még ezekkel együtt is ez az egyetlen egy dolog, ami táplálhatja bennem a tüzet, hogy van miért túlélni a holnapot.