Every Teardrop is a Waterfall

Ismét új külső, és letisztultabb gondolatok övezik az aurámat. Mindig úgy voltam vele, hogy szeretem a rendet és a tisztaságot és valamiért olyan érzésem van, mintha ilyenkor saját magamban is rendet tudnék rakni miközben a környezetemet alakítom, most pedig igazán jó körbenézni a szobámba sőt még a számítógép asztaláról is eltüntettem a rég nem használt ikonokat és teljesen letisztult és átlátható lett minden és egyszerűen imádom, jó ránézni. A táskámat is kipucoltam, rengeteg haszontalan dolog gyűlt benne össze az idők alatt, de most már ez is a múlté és azt kell mondjam rohadtul tetszem magamnak :DDDD ez nem ilyen egoista duma én eddig tényleg teljesen leszartam ki mit gondol rólam mind belsőleg és mind külsőleg, de gondoltam megjegyzem ezt a tényt, így hát büszkén várom az új hét kihívásait, remélem izgalmas feladatokat fogok majd kapni és végig gondoltam sok minden egyebet is, és mindent összevetve eléggé durván felfelé ívelő az életpályám, ahogy látom, bárcsak ki tudnám rajzolni, de körülírva úgy tudnám szemléltetni, mint valami hegyoldalt, ami folyamatosan emelkedik néhol kisebb visszaesésekkel, fennsíkokkal, de a haladás jól látszik a magaslat irányába, persze minden emelkedő egyszer véget ér, de remélem az enyém ott fog, ahol majd az óceán partján ülve hullámok verdesik a talpamat. De ez nincs még köbe vésve persze :D